magyar történelmi festmény
( Basics Beatrix írása a Rubicon Történelmi Magazin 2012/1-2. számában )
Madarász Viktor: Dobozi Mihály és hitvese (I. helyezett)
Nagyon gazdag volt a múlt hétvégém; 1 napig gondolkodtam, hogyan örökítsem meg itt, a blogomban?
Először csak felsorolom, mikor és hol-mindenhol voltam:
Szombaton délután a "Békemenet Magyarországért" megmozduláson vettem részt, honnan rögtön egy hangversenyre mentem, a Nemzeti Színházba: az Óbudai Danuvia Zenekar érdekes, "Latin-Amerika" c. hangversenyét hallgattam meg.
Vasárnap korán reggel Budakeszire mentem a katolikus templomba (önkéntes könyvtárosi munkára) s innen egyenesen fel, a Budai Várba, a "Hősök, királyok, szentek A magyar történelem képei és emlékei" c. kiállításra, megvalósítandó az egyszer már meghiúsult látogatásomat!
Épp délre értem a Várba és tessék: szerencsém volt láthatni a Sándor-palota őrségének fegyveres alaki bemutatóját, melyet a 32-es Nemzeti Honvéd Díszegység katonái tartottak.
S most részletesebben a hétvégi élményeimről:
A "BÉKEMENET" -ről nem írok - ugyanazt tudnám írni/képeken bemutatni, ami itt, a neten tömkelegével olvasható/látható. Felemelő és megragadó volt! Örülök, hogy részese lehettem!
Egy képet mégis mutatok:
Egy képet mégis mutatok:
A HANGVERSENYRŐL:
Csemege volt számomra a művek miatt.
— 1. Mindjárt a legeslegkedvesebb darabommal kezdődött: Bizet-Scsedrin Carmen-suite ütőkre és vonós zenekarra. — Ez nem latin-amerikai alkotás és romantikus stílusával ki is lógott az est többi, kifejezetten modern stílusú műve közül, melyek a következők voltak:
— 2. Vinicio Meza: Versenymű négy harsonára és zenekarra;
— 3. Heitor Villa-Lobos: Bachianas Brasileiras No. 5 szoprán hangra és nyolc csellóra. — A Carmen-szvit után magasan ez a mű tetszett nekem a legjobban — nagy kár, hogy a nagytömegű cselló erős hangja elnyomta a kiváló énekesnő - Rácz Rita - remek hangját;
— 4. Astor Piazzolla—Kerek István: Átiratok énekhangra, tangó-kvartettre és zenekarra. — Ennek a meghallgatását a közepén félbeszakítottam; a teljes erőből játszott, fülsértően erős hangzás még nem zene szerintem.
A NEMZETI SZÍNHÁZ AKUSZTIKÁJA HANGVERSENYRE ALKALMATLAN — AZ ÖSSZES ZENEMŰ POCSÉK HANGZÁSA BIZONYÍTOTTA EZT!
A KIÁLLÍTÁSRÓL:
A "TOP 10 MAGYAR TÖRTÉNELMI FESTMÉNY" (mely a Rubicon Történelmi Magazin, s nem a Magyar Nemzeti Galéria összeállítása) is látható a "Hősök, királyok, szentek" c. kiállításban.
A 10 festményen 4 alkotó osztozik:
Madarásznak 4 (az első, második, harmadik és hetedik helyen), Székelynek 3 (a negyedik, ötödik és hatodik helyen), Benczúrnak 2 (a nyolcadik és tizedik helyen) és Thannak 1 műve (a kilencedik helyen) szerepel a legjobb 10-ben.
Történelmi festészet a 19. században
Madarász Viktor: Hunyadi László siratása
Csemege volt számomra a művek miatt.
— 1. Mindjárt a legeslegkedvesebb darabommal kezdődött: Bizet-Scsedrin Carmen-suite ütőkre és vonós zenekarra. — Ez nem latin-amerikai alkotás és romantikus stílusával ki is lógott az est többi, kifejezetten modern stílusú műve közül, melyek a következők voltak:
— 2. Vinicio Meza: Versenymű négy harsonára és zenekarra;
— 3. Heitor Villa-Lobos: Bachianas Brasileiras No. 5 szoprán hangra és nyolc csellóra. — A Carmen-szvit után magasan ez a mű tetszett nekem a legjobban — nagy kár, hogy a nagytömegű cselló erős hangja elnyomta a kiváló énekesnő - Rácz Rita - remek hangját;
— 4. Astor Piazzolla—Kerek István: Átiratok énekhangra, tangó-kvartettre és zenekarra. — Ennek a meghallgatását a közepén félbeszakítottam; a teljes erőből játszott, fülsértően erős hangzás még nem zene szerintem.
A NEMZETI SZÍNHÁZ AKUSZTIKÁJA HANGVERSENYRE ALKALMATLAN — AZ ÖSSZES ZENEMŰ POCSÉK HANGZÁSA BIZONYÍTOTTA EZT!
A KIÁLLÍTÁSRÓL:
A "TOP 10 MAGYAR TÖRTÉNELMI FESTMÉNY" (mely a Rubicon Történelmi Magazin, s nem a Magyar Nemzeti Galéria összeállítása) is látható a "Hősök, királyok, szentek" c. kiállításban.
A 10 festményen 4 alkotó osztozik:
Madarásznak 4 (az első, második, harmadik és hetedik helyen), Székelynek 3 (a negyedik, ötödik és hatodik helyen), Benczúrnak 2 (a nyolcadik és tizedik helyen) és Thannak 1 műve (a kilencedik helyen) szerepel a legjobb 10-ben.
A magyar történelmi festészet legkimagaslóbb egyénisége Madarász Viktor. Képein a nemzeti téma izzó, drámai feszültséggel, magas érzelmi hatásfokkal párosul. Kompozíciós megoldásaiban és festményeinek intenzív színvilágában a francia romantika hatása érezhető. Téma és stílus tökéletes harmóniája műveit az európai történeti festészet magaslatára emeli. A Hunyadi László siratása (1859) Madarász életművének legnagyszerűbb alkotása. A tömör kompozíció, a sötét és világos színek ellentéte, a kápolna ablakán átszűrődő fény, vagy a holttestet éppen megvilágító két gyertya halvány lángja, a gyász, a bánat, a fájdalom szimbólumai. A festmény a szabadságharc bukása miatt érzett nemzeti tragédia jelképévé vált, hatása óriási volt, mind a korabeli magyar, mind a kortárs francia közönségre. Az elismeréssel a szakma sem maradt adós és a kép 1860-ban elnyerte a párizsi Szalon aranyérmét.
Madarász Viktor: Hunyadi László siratása
Forrás: A historizmus művészete Magyarországon (Művészettörténeti tanulmányok). Szerkesztette: Zádor Anna, MTA Művészettörténeti kutató Intézete, Bp., 1993, 150-154. oldal (Bernáth Mária: Stílustendenciák a millenáris kiállítás festészeti anyagában c. fejezet)
A KIÁLLÍTÁS FENSÉGES ÉS MEGRENDÍTŐ!
Ugyanez mondható a napjaink alkotásait bemutató "Kortárs festők a magyar történelemről, valamint "Hazánk múltja, jelene és jövője" című gyermekrajzpályázat díjnyertes munkái" című tárlatról! KÖSZÖNET A RENDKÍVÜLI ÉLMÉNYEKÉRT!!!
Ugyanez mondható a napjaink alkotásait bemutató "Kortárs festők a magyar történelemről, valamint "Hazánk múltja, jelene és jövője" című gyermekrajzpályázat díjnyertes munkái" című tárlatról! KÖSZÖNET A RENDKÍVÜLI ÉLMÉNYEKÉRT!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése