Jövőnk erőforrása az időjárás, az éghajlat, és a víz

METEOROLÓGIAI VILÁGNAP
2012. március 23.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) Főtitkárának üzenete (részletek)

Köztudott, hogy a WMO által 1988-ban létrehozott és az ENSZ Környezetvédelmi Programjával (United Nations Environment Programme – UNEP) karöltve azóta is sikeresen támogatott, 2007-ben Béke Nobel-díjat nyert Éghajlat-változási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change – IPCC) egyértelműen kimutatta, hogy az emberi tevékenység hozzájárul az éghajlati rendszer melegedéséhez, ezzel végzetes hatásokat idézve elő a természeti környezetünk működésében. Ilyen a légkör és az óceánok átlagos hőmérsékletének emelkedése, a hó- és jégtakaró világméretű olvadása és a tengerszint átlagos hőmérsékletének emelkedése. A klímaváltozás kérdéskörét az ENSZ főtitkára „a mai kor egyik meghatározó kihívásának” nevezte.

Inni, inni — ennyi az egész?

Létezésem alapja a folyadékfogyasztás!?

Tennivalóimhoz legtöbbször kedvet és erőt érzek, így aztán békés, bizakodó hangulatban kezdek a napnak. Mielőtt hozzáfognék, rendet rakok, majd indulok tovább: kezemben 2 darab, hét és fél decis, üres ásványvizes palackkal kilépek a szobámból. Az ebédlőasztalon meglátok egy harmadikat. Szintén üres, mint emezek. Gépiesen kezembe fogom azt is s immár egy kisebb halom műanyag flaskával igyekszem a konyha felé a vízcsaphoz, újratölteni őket.

— Szépen "termeltem"! — gondolom útközben.
— Ez az élet, — fogalmazódik meg bennem irónikusan, — naponta elfogyasztani 3-4 palack vizet (folyadékot) !
— Kiiszom a vizet a flaskákból, teleöntöm vizzel a flaskákat — gondolom tovább cinikusan — , ez a lényeg s mindössze ennyi az egész: ez maga az élet, hisz enélkül nincs élet, mert enélkül nem lehet létezni.