"... szeretni kell az életet, s nem kell törődni a világ ítéletével. Minden más hiúság." (Márai S.)
Jobb megtenni és megbánni, mint megbánni, hogy nem tettem meg! (Giovanni Boccaccio)

2012. február 24.

Inni, inni — ennyi az egész?

Létezésem alapja a folyadékfogyasztás!?

Tennivalóimhoz legtöbbször kedvet és erőt érzek, így aztán békés, bizakodó hangulatban kezdek a napnak. Mielőtt hozzáfognék, rendet rakok, majd indulok tovább: kezemben 2 darab, hét és fél decis, üres ásványvizes palackkal kilépek a szobámból. Az ebédlőasztalon meglátok egy harmadikat. Szintén üres, mint emezek. Gépiesen kezembe fogom azt is s immár egy kisebb halom műanyag flaskával igyekszem a konyha felé a vízcsaphoz, újratölteni őket.
— Szépen "termeltem"! — gondolom útközben.
— Ez az élet, — fogalmazódik meg bennem irónikusan, — naponta elfogyasztani 3-4 palack vizet (folyadékot) !
— Kiiszom a vizet a flaskákból, teleöntöm vizzel a flaskákat — gondolom tovább cinikusan — , ez a lényeg s mindössze ennyi az egész: ez maga az élet, hisz enélkül nincs élet, mert enélkül nem lehet létezni.

Minden tapasztalat azt bizonyítja: a víz az élet hordozója, nélkülözhetetlen eleme. „Minden dolog alapeleme a víz.” Ezt már a hét bölcs egyike, Thalész (i. e. 625–545) természetfilozófus is felismerte. A víz tehát több, mint hidrogénből és oxigénből álló vegyület, mivel életfontosságú, életet adó. Ezt nemcsak az ezoterikus és misztikus tanok képviselői állítják, hanem a hivatalos tudomány is.
Dr. Alexis Carrel Nobel-díjas orvos szerint „a sejt halhatatlan, csak a körülötte lévő folyadék van kitéve a degeneratív folyamatoknak. A sejt örök életének feltétele, hogy az extracelluláris folyadék megújuljon. Ez azonban a táplálkozás és az itt felgyülemlő anyagcsere-végtermékek, salakanyagok függvénye.” (Eme állításának laboratóriumi igazolásáért 1992-ben orvosi Nobel-díjjal tüntették ki.)

A tudatos vízivás azt jelenti, hogy nagyon fontos lenne meg sem várni azt, hogy szomjúságérzetünk legyen, mert mire az információ eljut az agyba, a sejtek – a felgyülemlő végtermékek, salakanyagok miatt – már fuldokolnak. Ha nem történik meg időben a folyadék-utánpótlás, akár el is pusztulnak. A „szomjúság” a szervezet vészjelzése, amely a kiszáradás fenyegető közelségére figyelmeztet. Ha a folyadékháztartás felborul, a vér a sejtek víztartalmát vonja el, s emiatt azok anyagcseréje megváltozik. Így romlik a szövetek vérellátása, amire az agy is érzékenyen reagál, akár tudatzavar vagy eszméletvesztés is kialakulhat. Igyunk tehát időben és bőségesen.

Mégsem egészséges a sok folyadékfogyasztás?
Mindenki annyit igyon, amennyi jólesik!
Ingatag tudományos alapokon áll a sok ivásra noszogató propaganda
2011. július 25. 00:10

Az elterjedt nézet szerint az embernek sokat kell innia, mert az jót tesz az egészségnek, szépségnek, szellemi frissességnek. Számos orvos azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy az évtizedek óta sulykolt tanácsnak semmilyen tudományos alapja nincs.

Manapság már a mobiltelefonra is letölthető olyan applikáció, amely rendszeres időközönként csipogással figyelmezteti a tulajdonosát: innia kell, mert testének folyadékszintje csökkenőben van. Az ásványvíz- és üdítőlobby által mesterien hangszerelt hadjárat tetemes profitot eredményez: a palackozott italok forgalma világszerte rendületlenül emelkedik – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
A német újság azonban felhívja a figyelmet, hogy az ivás propagálása tudományos szempontból igencsak ingatag lábakon áll. Tény, hogy folyadék nélkül az ember néhány napnál tovább nem bírja tovább: szomjan hal. Ám az, hogy valakinek mennyi vízre van szüksége, számos tényezőtől függ. Például genetikai adottságaitól, a környezet hőmérsékletétől, a fizikai igénybevételtől.
Folytatás az "élelmiszeronline" c. honlapon


Nincsenek megjegyzések: