A 6-os stúdió

Először voltam a Magyar Rádió 6-os stúdiójában tegnap, a híres-neves 6-os stúdióban. Hangversenyteremnek képzeltem, nem tudom, miért?

6-os stúdió

Magyarország egyik legrégebbi nagyzenekari stúdiója. 1932–1936 között készült a nagyzenekarok befogadására. Akusztikai vizsgálatát, beállítását Békésy György későbbi Nobel-díjas biofizikus, postafőmérnök végezte. Jelenleg az MR Zenei Együtteseinek egyik központi próbaterme, illetve nyilvános rádiós hangversenyeknek is az otthona.

A háttérzajok alapján mindeddig azt képzeltem, hogy ez egy óriási terem, ám szó sincs róla: egy nagy, de nem hatalmas teremben működik a 6-os stúdió, ahonnan nagyon-nagyon sok, jobbnál jobb hangverseny közvetítését hallgattam már meg. De itt veszik fel a fergeteges szilveszteri előadásokat és más kabaréműsorokat is.

Érdekesen van berendezve: a fával borított falfelületekbe véges-végig ferde állású háromszögek vannak mélyítve; a magasra helyezett mennyezet sem sima felszínű (nem tudom, milyen borítású) - rengeteg neoncső (de lehet, hogy másféle világítótest) világít az átlátszó felület mögül.
A bejárat közelében helyezkednek el a muzsikusok, míg szemben vannak az ülések a hallgatóság számára s mögöttük, a hátsó falban egy jókora üvegablak, hogy a műszaki közreműködők beláthassanak a terembe. Körülbelül 120-130 néző/hallgató fér el a 6-os stúdióban.
Persze, rengeteg kábel kígyózik mindenfelé és mikrofonokból valóságos erdő (a tegnapi kis létszámú zenekarhoz például 10 darabot állítottak szolgálatba).

A hangverseny magával ragadó volt!
Kiváló, kifinomult ízléssel történt a darabok összeválogatása. A karmester, a szólista, valamint a muzsikusok ihletetten játszottak, magabiztosan és sikeresen mutatták be a zeneművek karakterét, művészi tartalmát.
Ami kiemelkedő értéket és jelentőséget adott a tegnapi koncertnek, az egy magyarországi bemutató volt = PETERIS VASKS: Távoli fény című hegedűversenye !

A ZENE ÉGTÁJAI – EURÓPA
2012. február 27. 19:00 - ÉSZAK


C. PH. E. BACH: D-dúr szimfónia, Wq. 183/1
PETERIS VASKS: Távoli fény – hegedűverseny (Magyarországi bemutató)
WIRÉN: Vonósszerenád, op. 11
SIBELIUS: Pelléas és Mélisande – szvit, op. 46

Km.: MÁRFFY GABRIELLA (hegedű)
Vez.: ROHMANN IMRE

Nyilvános stúdiókoncert és -felvétel

CSODASZÉP, FENSÉGES ZENEMŰ; RÁM IGÉZÖ ("ÁTSZELLEMÍTŐ") HATÁSSAL VOLT ! !

Mind Márffy Gabriella művésznő, mind a karmester és a hangszeresek értőn és szeretettel viszonyultak a műhöz, s - azt hiszem - valódi átérzéssel; ihletetten meg tudták jeleníteni a mondanivalóját s megteremtették a hatását: a szabad természetet jellemző nem mindennapi, sőt, inkább nagyon is mindennapi, páratlan finomságot, tisztaságot és erőt.

A darab tartalmát és stílusát PETERIS VASKS (a szerző) szavaiból is elképzelhetjük:

Peteris Vasks, egy baptista pap fia 1946-ban született Lettországban.
Sokrétű és termékeny zeneszerzői munkásságáért 1996-ban Herder-díjat kapott, 2001-ben a Svéd Akadémia tagjává választották. 2005-ben Cannes-ban az ő hegedűversenyéből és 2. szimfóniájából készült lemezfelvétel nyerte el a komolyzenei fődíjat.
Ars poeticáját így fogalmazta meg: Az emberek többsége híján van a hitnek, a szeretetnek és az eszményeknek. Zenémmel lelki táplálékot, átszellemítő élményt szeretnék nyújtani.
Hegedűversenye, a "Távoli fény" 1997-ben a Salzburgi Ünnepi Játékokon hangzott fel először, Gidon Kremer és a Kremerata Baltica előadásában. Magyarországi bemutatójára most kerül sor.

A Bartók Rádió honlapjáról

UTÓIRAT:
A teremben mintegy 70-80-an foglaltunk helyet; az est során el-elbámultam azon, hogy egy kétmilliós városban erre a különlegesen értékes koncertre összesen ennyien voltunk kíváncsiak!!! :((
S ennek ellenére: ily kevés ember között is akadtam ismerősre! :))
Egy világtalan hölgy, aki sok hangversenyt hallgat — megindult hangon méltatta ő is a Weiner-Szász Kamraszimfonikusok és Márffy Gabriella tegnap esti előadását.

II. UTÓIRAT (2012. febr. 28-án 19 óra 30 perckor):

PETERIS VASKS: Távoli fény c. művét hallgatom - másodszor - a YouTube-on. MÁGIKUS (BŰVÖS, VARÁZSOS) ZENE ! ! !