Feri atya (Pálferi)

A "Pálferi-jelenség"

Sok mindent halogattam az utóbbi években — az egyik mulasztásom FERI ATYA volt.

Évekkel ezelőtt ismerkedtem meg Pál Ferenc atyával, a "pálferi"-jelenséggel, a "pálferi"-stílussal, a Mária Rádió műsorában. Rögtön megragadta a figyelmemet és felébresztette az érdeklődésemet. Péntek esténként izgatottan kapcsoltam be a rádiót, hogy hallhassam az atya előadását — gyorsan kialakult a ragaszkodásom.

Nagyra tartom őt: igen kedvelem s komoly hasznát veszem a témáinak, értékes gondolatainak; tetszik a modora, a stílusa is.
A rádióhullámokon át is érezhető erős egyénisége, elkötelezett szellemisége és az a tanulnivaló, tiszta szereret, mely a legmegragadóbb benne. Rajongója vagyok én is!

(Másik "Pálferi"-s bejegyzés!)

A Mária Rádióban számtalan előadását hallgattam-hallgatom, évek óta; meglátogatni is készülök a plébániáján, ugyancsak évek óta. Jártam már abban a kedves kis templomban (az atya nem volt ott), de akkor még nem tudtam, hogy az ottani plébános nem egyszerűen Pál Ferenc atya, hanem "a Pálferi".

Múlt hétvégén szétnéztem a Millenárison, a Könyvfesztivál-on.
A Teátrum műsorát olvasgatva kitörő örömmel fedeztem fel, hogy kedd esténként mentálhigiénés előadások vannak s az előadó: Pál Feri atya!

(Megjegyzésben írja meg, aki tudja: hogyan kell mozgó személyt fényképezni?)

Elszégyelltem magam s végre elmentem élőben megismerni-meghallgatni őt.

Semmi meglepetés nem ért — teljesen olyan volt minden (az atya külsejét nem számítva, mert arról semmit sem tudtam), mint amit vártam a többéves rádiós tapasztalaim alapján. Sőt, még annál is kedvezőbb volt a benyomásom: egy óriási, zsúfolásig telt teremben 850 érdeklődő rendezetten, nyugodt várakozásban. A környezet puritán — a sötét drapériákkal keretezett, nagy színpadon egy kis dohányzóasztal, egyetlen fémvázas székkel. (A színpadon a kevésnél is kevesebb időt töltött az atya.)

Feri atya vékony, magas termetű, sötét hajú férfi, mélyen ülő, sötét szemekkel. (Amikor nevet, a szemei akkor is komolyak maradnak.) Az életrajzából tudható, hogy épp 45 éves.
Nagyon képzett-művelt és intelligens ember. Igen összeszedett, meggondolt és figyelmes, s minden pillanata érdemi. Szövege konkrét, tömör, világos. Stílusa szikár, pontos, a komoly, olykor komor, olykor kínos tartalmú szöveg keltette feszült hangulatot kedves viccelődéssel-humorizálással oldogatja.
Viselkedése természetes, egyszerű és laza (ebben valószínűleg a sportolói múltja segítségére van). Rendkívül közvetlen, barátságos, derűs, szelíd; kisugárzása bizalmat keltő és nagyon pozitív.
Saját életének eseteivel, saját tapasztalaival hitelesíti mondanivalóját. Állandóan mozog (minek szintén meg lehet az oka) — ezért van, hogy az összes fényképfelvételem sikerületlen.

Előadását — mely 75 percig tartott — pontosan kezdte s semennyi üresjárat sem volt benne.
Az április 19-i ismeretterjesztő-tanácsadó előadás megint (de nem csak) a párkapcsolatokról szólt, a kapcsolatok öt szakaszáról, öt állapotáról. Ennek tartalmáról nem írok — meghallgatható vagy szóról-szóra elolvasható az alábbi linken:
2011. 04. 19.

Ide egy régebben (a Mária Rádióban) hallott előadásából idézek, a beavatás (beavatódás, felnőtté válás) szellemi-tudati hatásait (következményeit) írom le:

Aki túlesett a beavatáson, az
— tudja, hogy az élet nehéz (és nem akarja ezt megváltoztatni);
— tudja, hogy meg fog halni (és így látja a veszteségeit is);
— tudja, hogy nem ő fontos;
— tudja, hogy nem ő irányit;
— tudja, hogy az élet nem róla szól.

Látni-e, hogy ezeket az igen tudományos esteket egy katolikus pap tartja? Igen. Legutóbbi estjének foglalata, a keresztény felfogás szellemében, ez volt:

 — Valakit nem szeretsz? — cselekedj érte!
 — Valaki nem rokonszenves? — legyél a javára!

Az est lezárásaképpen pedig elimádkoztuk a Miatyánkot.